A nyelvi kompetencia-mérések megítélése német nemzetiségi iskolákban

Nagy Viktória | ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Magyarországon 2014, illetve 2015 óta rendeznek évente célnyelvi, valamint idegen nyelvi kompetencia méréseket, melyben az általános iskolák 6. és 8. évfolyamos tanulói érintettek. A mérésben a német nemzetiségi iskoláknak is részt kell venniük, ám helyzetük vitatott. A 2020/20201-es tanévben
végrehajtott online kérdőíves megkérdezés a nyelvi mérések helyzetét volt hivatott feltárni a nemzetiségi intézményekben, négy megyében. A pedagógusok véleménye és attitűdje hét témakörben került felmérésre, melyhez Tóth (2014) kérdőíve szolgált kiindulási alapként. Az eredmények megerősítik az iskolák helyzetével kapcsolatos problémafelvetést, valamint a mérések pedagógiai munkára gyakorolt pozitív hatásáról számolnak be.

Értékeld a posztert:

A poster étékelése 4.6 / 5. Szavazatok száma: 20

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a posztert

Megosztás social media felületen:

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

2 Comments

  1. Balázs Kovács

    Kedves Viktória!

    Érdekes aspektusát világítod meg a kompetenciamérésnek, sok kérdést felvet a téma. Arról esetleg áll rendelkezésre információ, hogy a pedagógusok által említett “speciális nemzetiségi mérés” miben különbözne a “sima” nyelvi méréstől? Vagy esetleg külföldön van hasonló példa, ahol van ilyen helyzetekre speciális mérés?
    És esetleg arról van információ, hogy a kompetenciamérés konkrétan miben nem ad pontos visszajelzést (6. pont)?
    Tudsz esetleg valamit mondani arról, hogy mik azok a specilis esetek, amikor ezekben az intézményekben is megtörténik a mérés (1-es pont)?

    Üdv:
    Balázs

    Reply
    • Nagy Viktória

      Kedves Balázs!

      Köszönöm szépen a kérdéseket.

      A nemzetiségi iskolákban a nemzetiségi nyelv (német) mellett a NAT szerint egy idegen nyelv oktatását is biztosítani kellett az intézményeknek, ám ez a NAT 2020-as módosításával kikerült a tantervből. Két eset lehetséges a német nyelvi mérésben való részvételre: 1.Néhány intézmény kérvényezte, hogy ne kelljen további idegen nyelvet bevezetniük, így a mérést csak német nyelvből írhatták meg. 2.Az intézmények ugyan bevezették a további idegen nyelvet (általában az angolt), de a mérésre az Oktatási Hivatalnál német nyelvből jelentkeztek, a jogszabályt figyelmen kívül hagyva, mert az alacsony óraszámok miatt nem érzik úgy, hogy mérhető eredmény születne az idegen nyelvből, a némettudás mérésével viszont visszajelzést kaphatnak a magasabb óraszámban oktatott nyelvről.

      A “speciális nemzetiségi mérés” alatt egyfelől azt értették a pedagógusok, hogy alkalmazkodjon az óraszámhoz, hiszen a nemzetiségi képzésben, legyen az nyelvoktató vagy kétnyelvű, már első osztálytól min. heti 5 órában tanulják a nyelvet. Ez a nyelvi képzés kiegészül a népismeret tantárggyal, aminek tudásanya a pedagógusok véleménye szerint megjelenhetne a nyelvi mérés feladataiban.
      Egyelőre a német nyelvterület központosított nyelvi méréseivel foglalkoztam, de itt még nem találtam a magyarhoz hasonló helyzetet, azonban jó kiindulási alapot jelenthetnének az összehasonlításhoz a német nemzetiségi oktatással rendelkező országok (mint pl. Lengyelország, Szlovákia). Köszönöm ezt az észrevételt!

      Az idegen nyelvi kompetenciamérés feladatai zárt feladatok (ABC feleletválasztós vagy 1-10/A-M-ig besorolós), amelyek receptív tudást mérnek. Csak a célnyelvi mérés tér ki a produktív tudásra a szövegalkotási feladatnak köszönhetően, de ebben a mérésben nem vesznek részt nemzetiségi iskolák, mert ez a kéttannyelvű iskoláknak készült mérés. Az egyik probléma tehát a visszajelzéseknél a készségeket érinti, hisz az elért eredmény nem adhat teljes képet a nyelvtudásról. Emellett a zárt feladatok lehetőséget adnak arra, hogy valós tudás nélkül, a szerencsének köszönhetően jó eredmény születhessen, ám a pedagógusok tapasztalata alapján a tanulók inkább rosszabbul teljesítenek a német mérésen, mint a tanórákon, holott a két mérési szintnek megegyezőnek kellene lennie. Illetve fontos azt is megjegyezni, hogy a tanuló szociökonómiai státusza, valamint az esetleges tanulási zavara, nehézsége, semmilyen módon nincs figyelembe véve, így nehezen értelmezhető a mérésen elért eredmény.

      Remélem, sikerült megválaszolnom a kérdéseket, de ha valami esetleg még felmerülne, igyekszem kitérni rá válaszomban.

      Üdv.,
      Viktória

      Reply

Submit a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *